Tájékoztatás a koronavírussal kapcsolatban

Ezúton szeretnék rövid tájékoztatást adni a koronavírus fertőzéssel kapcsolatos tudnivalókról.

A koronavírus emberről emberre terjedni képes betegséget okoz, melynek lappangási ideje általában 5-6 nap, de akár 14 nap is lehet. A betegség lehet enyhe lefolyású, de akár súlyos, tüdőgyulladással járó is. Jellemző tünetei a láz, köhögés, légzési nehezítettség.

Koronavírusfertőzés gyanúja akkor merül fel, ha valakinél a fenti tünetek lépnek fel és az azt megelőző két hétben Kína érintett tartományaiban járt, vagy találkozott igazoltan beteggel (bárhol a világban), vagy olyan egészségügyi intézményben látták el (akár bármely más országban), ahol igazoltan koronavírus fertőzött beteget ápolnak.

Akinél koronavírus fertőzés gyanúja merül fel, a megfigyelés idejére otthonában kell elkülöníteni, míg az igazoltan fertőzötteket kórházban (Budapesten a Szent László Kórházban) kell kezelni.

Kérem, hogy akinél láz, köhögés, influenzaszerű tünetek jelentkeznek, maradjon otthon, ne menjen iskolába! Ha a fentiek szerint koronavírus fertőzés gyanúja merül fel, akkor telefonon értesítse házi gyermekorvosát (az ÁNTSZ utasítása szerint NE menjen be orvosi rendelőbe), és jelezze az iskola felé a járványügyi feladatok intézése céljából.

Ugyancsak kérem, hogy amelyik gyermek saját maga, családtagja vagy közvetlen környezetében bárki Kínába utazik, akkor a hazaérkezése után töltse ki a csatolt kérdőívet, mielőtt a gyermek ismét az iskolai közösségbe visszatér.

Magyarországon jelenleg nem jelentettek igazolt esetet, pánikkeltésre semmi ok, de óvatosságra igen. A halaszthatatlan utazásokat – főként repülővel –, zsúfolt helyiségeket, tömegeket érdemes kerülni, fokozottan figyeljünk a higiénére (kézmosás, kézmosás, kézmosás!!!!).

Megfontolásra javaslom, hogy banális felső légúti tünetekkel, jó általános állapot mellett néhány órás lázzal nem szükséges azonnal orvosi vizsgálat, vagy a bő folyadékon, orrtisztításon, pihenésen kívül egyéb kezelés, ezért az ilyen betegek ne menjenek közösségbe, ne fussanak orvoshoz, hanem maradjanak otthon. Ezzel mind saját magukon, mind a fertőzésnek kitett környezetükön többet segítenek.

A koronavírusfertőzésről, az aktuális epidemiológiai helyzetről Európában naprakészen lehet tájékozódni az ECDC honlapján: https://www.ecdc.europa.eu/en/geographical-distribution-2019-ncov-cases

Dr. Bogdányi Katalin

iskolaorvos

This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

+36.30.9842044

TÁJÉKOZTATÁS AZ ISKOLAI KAMPÁNYOLTÁSOKRÓL

A hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján kialakított oltási rend érvényesülését az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény járványügyre vonatkozó rendelkezései, az

egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény személyazonosító adatok tartalmát és továbbítását meghatározó előírásai, továbbá a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet biztosítják. Az életkorhoz kötött kötelező oltásokat 11 éves kortól iskolai oltások keretében kell elvégezni.

Bár számos előnye van a folyamatos oltásnak, ennek ellenére 11-14 éves korban a gyermekek sokkal eredményesebben utolérhetők iskolában, mint egyedileg. Kampányoltás keretében egy közösség számára rövid időn belül lehet biztosítani a megfelelő védettséget. A kampányoltások iskolai osztályokra és nem a tanulók életkorára vonatkoznak.

Az alábbi kötelező védőoltásokat kampányoltások keretében kell végezni:

  1. MMR újraoltás (kanyaró, mumpsz, rubeola elleni oltás)

Élő, attenuált kanyaró-mumpsz-rubeola vírust tartalmazó vakcinával újraoltásban részesülnek az általános iskolások VI. osztálya adott év szeptemberében vagy októberében.

15 hónapos korban gyermekek már kaptak ilyen oltást, a jelenlegi emlékeztető oltás.

Lehetséges mellékhatások:

  • hőemelkedés, láz
  • kiütések, melyek az oltás utáni 5-12 nap között jelentkezhetnek
  • az oltás helyén égő-szúróérzés előfordulhat

Nem adható be az oltás a következőkben:

  • neomycinnel vagy tojással szembeni kifejezett allergiás reakciója volt (szemhéj-, arcduzzanat, légzési nehézség, testszerte csalánkiütés, shock)
  • lázas állapot áll fenn az oltás idején
  • immunrendszert gyengítő terápiában részesül, vagy kortikoszteroidot kap
  • immunhiányos állapotot, rosszindulatú betegséget, leukémiát mutattak ki nála
  • 3 hónapon belül vértranszfúziót vagy humán immunglobulint kapott
  • 15 hónapos oltásnál súlyos oltási reakció fordult elő
  1. dTap (diftéria, tetanusz, acelluláris pertussis elleni oltás) emlékeztető oltás

Diftéria, tetanusz és acelluláris pertussis komponenst tartalmazó oltóanyaggal végzendő (dTap) emlékeztető oltást az általános iskolák VI. osztályában a tárgy év szeptemberében, vagy októberében kell biztosítani.

3-4-5 hónapos korban, illetve 3-6 éves korban már kaptak a gyermekek DPT oltást. Ezeket az oltásokat az oltási könyv bemutatásával, illetve fénymásolatával kell igazolni I. osztályos korú gyermekek esetében, az Iskola-egészségügyi Szolgálat kérésének eleget téve.

Ha gyermek ekkor nem a szokványos oltásokat kapta, hanem DI-TE oltást, vagy az oltásokat követően oltási reakció jelentkezett azt az oltás előtt a szülőnek feltétlenül jelezni kell!

Igazolnia szükséges, ha a gyermek valamilyen sérülést követően kapott tetanuszoltást.

Lehetséges mellékhatások:

  • hőemelkedés vagy láz
  • az oltás helyén beszűrődés, duzzanat, bőrpír, fájdalom

Szükség esetén lázcsillapítás, borogatás javasolt. Az oltás után 24 óráig a nagyobb testi megerőltetés kerülendő, kisebb mozgás végzése megengedett.

Az MMR és a dTap kampányoltás egyidejűleg is megszervezhető.

  1. Hepatitis B elleni védőoltások

Hepatitis B elleni védőoltásban részesülnek azok a tanulók, akik az általános iskola VII. osztályát végzik. Az alapimmunizálás első részletét szeptemberében, illetve októberében kapják meg. A második oltás beadására márciusban, illetve áprilisban kerül sor.

Az oltásnak általában enyhe mellékhatásai lehetnek: bőrpír, duzzanat, érzékenység a beadás helyén. Ritka esetben előfordulhat enyhe láz, levertség. Az oltás után gyermekük sportolhat, fürödhet.

Jelezni szükséges, ha a gyermek – átmenetileg, vagy végleg - kizáró akut, vagy krónikus betegségben szenved, ill. immunrendszert gyengítő kezelésben részesül!

Az alábbi védőoltást szintén kampányoltások keretében kell végezni, azonban ehhez szülő/gondviselő beleegyezése szükséges:

  1. A méhnyakrák megelőzésére szolgáló Humán Papillomavírus (HPV) elleni védőoltás önkéntes, és ingyenes. életévüket betöltött VII. osztályos lányok részére nyújt lehetőséget.

A vakcinát az Európai Unióban törzskönyvezték. Az Európai Betegségmegelőzési és járvány

védelmi Központ ajánlása szerint a 9-15 éves korú lányok tartoznak a HPV vakcináció elsődleges célcsoportjába.

A vakcinák a szexuálisan még nem aktív korosztályban a leghatékonyabbak. Vizsgálatok szerint jelentősen csökkentik a HPV okozta rákos vagy rákmegelőző állapotok kialakulását. A méhnyakrák védőoltással és rendszeres szűrővizsgálattal megelőzhető. A védettséghez két alkalommal, hathónapos időközzel beadott védőoltásra van szükség. Az oltás első részét októberben, a második részét májusban kapják.

A védőoltás kockázata minimális, a beadását követően csak nagyon ritkán fordulnak elő kellemetlen tünetek. Mellékhatásként az oltás helyén fájdalom, bőrpír vagy duzzanat, esetenként láz, fejfájás, izomfájdalom, fáradékonyság jelentkezhet. Ezek a tünetek is általában enyhék, és gyorsan elmúlnak.

Az Iskola-egészségügyi Szolgálat az oltásokat megelőzően tájékoztatót küld a szülők részére a védőoltással kapcsolatban, és az oltás beadás időpontját illetően. Ebben kéri az oltás tudomásul vételének - illetve az önkéntes oltásnál beleegyező- írásos visszajelzését, valamint kéri az oltási könyvek beküldését.

 

AZ ISKOLAI KAMPÁNYOLTÁSOKKAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEIKKEL FORDULJANAK AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLATHOZ!

A FEJTETŰ ÉS A FEJTETVESSÉG  ELLENI VÉDEKEZÉS GYERMEKKÖZÖSSÉGEKBEN

A fejtetvesség elleni védekezésről az Országos Epidemiológiai Központ által elkészített kiadvány - „3. Módszertani levél a tetvesség elleni védekezésről” - rendelkezik.

 A fejtetvesség leggyakrabban a különböző gyermekközösségekben (elsősorban az óvodákban és általános iskolákban) fordul elő, világszerte. Leginkább a 3-12 éves korosztály érintett. Ártalmuk elsősorban a vérszíváskor a szervezetbe jutó anyagok miatt kialakuló viszketés és ennek következményeként a vakarózás, amely felsebzi a bőrt és így másodlagos bőrgyulladáshoz vezethet. A fejtetű fertőző betegséget nem terjeszt.

MEGJELENÉS, ÉLETMÓD

A fejtetű szárnyatlan, szürke-világossárga kültakarójú, vérrel teleszívott állapotban piros, később feketés színű, 2,5-4,5 mm nagyságú, ovális alakú rovar. Feje ötszög alakú, csápjai rövidek, szájszerve a vérszívásra módosult szipóka.

A petéből (más néven serkéből) 7-8 nap múlva kikelő lárvát két további, fokozatosan növekvő nagyságú lárvastádium követi, végül az utolsó vedléssel jelennek meg az ivarérett, szaporodóképes tetvek. Minden lárvaalak és a kifejlett tetű is kizárólag emberi vérrel táplálkozik, naponta 6-12 alkalommal. Fejlett kapaszkodási ösztönük van, karmaik bicskaszerűen csukhatók vissza a lábszárra, így vérszívás idején szinte letéphetetlenül rögzítik magukat. Ovális alakú serkéit erős cementanyaggal, szorosan a hajszálak tövéhez ragasztja. A legtöbb serke rendszerint a halánték- és tarkótájon található. Megfigyelések szerint a nőstények a serkék túlnyomó többségét a hajszálak eredési helyétől számított első 6 mm-es szakaszára helyezik. A 2 mm-nél rövidebb haj alkalmatlan a fejtetű megtelepedésére.

Mivel a haj havonta kb. 1 cm-t nő, ezért a serkék fejbőrtől való távolságából a fertőzés kezdetére következtetni lehet. Általában egy-egy fejen – az elhanyagolt állapotú tetvesség kivételével – ritkán van 5-10 db kifejlett tetűnél több.

fejtetu

TERJEDÉS

A fejtetű elsősorban közvetlen érintkezés útján terjed, leggyakrabban úgy, hogy játék közben (pl. fejek összedugásával, birkózással, sugdolózással) a gyerekek feje egymáshoz ér. Azonban egyik személyről a másikra bizonyos, közösen használható tárgyakkal (pl.: sapkával, fésűvel, hajkefével) is átvihető. Fontos hangsúlyozni, hogy nem csak a gyermekközösségekben, hanem a családtagok között is könnyen terjedhetnek, „cserélődhetnek” a tetvek: a gyermekektől a szülők, a testvérek és az egyéb családtagok is fertőződhetnek, akik a fejtetűt megint továbbadhatják (esetleg a már időközben tetvetlenített gyermeknek, aki így ismét fejtetves lesz!). A terjedési mechanizmus ismerete a célzott és hatékony védekezés elengedhetetlen feltétele!

FELDERÍTÉS

 Fejtetvesség gyanúja esetén célzott felderítést kell végezni a haj átvizsgálásával. A fejtetű serkéit elsősorban a fülek körüli területre, valamint a tarkótájékra helyezi.

.

 Rendkívül fontos, hogy a vizsgálat kellően alapos legyen, mivel az esetek jelentős részében csak néhány tetűegyed van jelen a hajzatban. Aktív tetvesség esetén, gondos vizsgálattal serkét és mozgó alakokat (lárvákat, imágókat) egyaránt felfedezhetünk. Mivel a mozgó alakok (lárvák, imágók) a kereséskor könnyen eltűnhetnek a hajszálak között, ezért érdemesebb a hajszálakhoz rögzített, kb. 1 mm hosszúságú, könnycsepp alakú serkéket keresnünk.

A serkét a fehér és piszkos sárga közötti szín jellemzi, míg az élő tetvek színe – a fogyasztott vértáplálék mennyiségétől függően – a világossárga és a sötét bordó között változhat.

Gyakorlatlan vizsgáló számára a serkék és a hajban található korpa egymástól való elkülönítése gondot okozhat, azonban a serke eltávolítása mindig sokkal nehezebb, mint a korpadaraboké. Az életképes serke (tehát az a pete, amelyben embrionális fejlődés zajlik) a két köröm között összenyomva pattanó hangot ad, míg az elpusztult, illetve üres serketoknál ez már nem tapasztalható. A szűrővizsgálat menete a következő: (1) A hajból távolítsunk el mindent (pl. hajgumit, hajcsatot, hajráfot stb.), ami a kifésülést zavarhatja. (2) A hajat lazán szét kell bontani és elsősorban a fülek körüli területet, valamint a tarkótájat kell átvizsgálni. A vizsgálatot megfelelő világítás mellett, ha rendelkezésre áll nagyító segítségével végezzük. Használjunk sűrű fogazatú (0,2-0,3 cm fogtávolságú), ún. tetűfésűt, azzal ugyanis biztosabban azonosítható a fertőzöttség a pusztán szabad szemmel történő vizsgálathoz képest. A sűrűfésű használatát megkönnyíti, ha a haj enyhén nedves.

fertozott haj

IRTÁS

Az elpusztításukra alkalmas tetűirtó szerek a gyógyszertárban, esetleg a drogériákban vásárolhatók meg. A megvásárolt irtószert minden esetben a címkén lévő használati utasítás szerint, nagy gondossággal alkalmazzuk! A címkén feltüntetett hatás kizárólag az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által engedélyezett, OTH engedélyszámmal ellátott, az Országos Epidemiológai Központ által hatástani szempontból bevizsgált tetűirtó szerek esetén garantálható.

  • Hajmosás nélküli, egyszeri kezeléssel használható szer

Erre a PEDEX tetűirtó hajszesz alkalmas, amivel a hajas fejbőrt és a hajat gondosan át kell nedvesíteni. A felvitt készítményt megszáradásig (kb. 5-15 perc) hagyjuk a hajon. A behatási idő alatt a mozgó tetvek és a serkék is elpusztulnak. Célszerű a tetűirtó szert a következő hajmosásig a hajon tartani.

  •  Hajmosással, egyszeri kezeléssel használható szerek

Az erre alkalmas tetűirtó készítmények alkalmazási módja eltérő. ● A NIX tetűirtó szer felhasználásakor, a kezelés előtt a szokásos módon, samponnal mossunk hajat, majd alaposan öblítsük le és töröljük meg úgy, hogy nedves maradjon. A tetűirtó szert juttassuk a nedves hajra olyan mennyiségben, hogy az a hajat és a hajas fejbőrt teljesen beborítsa. A készítményt 10 perc múlva gondosan öblítsük le. ● A NOVOPED tetűirtó hajszesz alkalmazásakor a készítménnyel a száraz hajat és a hajas fejbőrt (különös figyelemmel a fül mögötti és a tarkótáji területre) gondosan nedvesítsük át, majd száradás után hagyjuk legalább 6 órán (!) keresztül a fejen. A hosszú behatási idő miatt a kezelést célszerű lefekvés előtt elvégezni. Ezt követően a szokásos módon, samponnal mossunk hajat. A kezeléstől elpusztult tetveket és serkéket, hajmosás után, a még nedves hajról távolítsuk el.

  • Hajmosással, többszöri kezeléssel használható szer

 A PARASIDOSE tetűirtó sampon felhasználásakor a hajat nedvesítsük be, majd a samponnal mossunk hajat, és a képződő habot hagyjuk a hajon 3 percig. Ezt követően a habot bő vízzel mossuk le, és a hajat szárítsuk meg. Mivel a tetűmentesség e készítmény esetén kizárólag többszöri hajmosással biztosítható, ezért még két alkalommal (először 3-4, majd másodszor 7-8 nappal az első kezelés után) a tetűirtó samponnal végezzünk ismételt hajmosást.

Minden készítmény alkalmazásakor betartandó: Ügyelni kell arra, hogy a tetűirtó szer ne kerüljön a szembe, mert kötőhártya-gyulladást okozhat. A gyermek csukott szemét vattával kell védeni, és amennyiben mégis véletlenül a szembe jut, vagy a nyálkahártyára kerül, bő, tiszta vízzel el kell távolítani. Kisebesedett bőrfelületre nem szabad alkalmazni. A tetűirtó szeres kezeléstől elpusztult serkéket a gyermek hajáról távolítsuk el, ugyanis a serkementesség jelzi, hogy a kezelés során gondosan jártunk el. Mivel a serkék a hajszálakhoz cementszerű anyaggal rögzülnek, az elpusztult serkék eltávolítása gyakran nem könnyű. Az elhalt serkék eltávolítását ecetbe mártott sűrűfésűvel végezzük, vagy a serkét a hajszálról két körmünkkel, esetleg csipesszel húzzuk le, vagy egyszerűen vágjuk le a hajszálat. A fésűn, kefén található fejtetvek néhány perces forró vízbe mártással, a sapkán levők pedig mosással pusztíthatók el.

      MEGELŐZÉS

      Ennek egyik leghatékonyabb tényezője a szülői gondoskodás! Vegyük figyelembe, hogy – esetleg személyes tapasztalataink hiánya miatt – gyakran magunk sem vesszük észre, ha a gyermek az óvodából, az iskolából vagy a nyári táborból tetvesen érkezik vissza, ezért a közösségbe tetvesen engedjük el. Ha viszont nem figyelünk fel arra, hogy gyermekünk (különösen a füle körül) gyakran vakarja a fejét, otthon nem fordítunk kellő gondot a rendszeres hajápolásra, a hajmosásra és fésülésre, úgy a hajra került fejtetű könnyen és gyorsan elszaporodhat. Ezért a gyermek tisztálkodásának, fésülködésének rendszeres ellenőrzése nagyon fontos. Időről időre vizsgáljuk át a gyermek haját, nincs-e benne élő tetű vagy serke. Ha gyermekünk olyan közösségbe járna, ahol fejtetvességről hallunk, a PEDEX tetűirtó hajszesz fejmosás utáni (akár rendszeres) alkalmazása a következő hajmosásig biztosítja a tetűmentességet. A PARANIT és a PARASIDOSE fejtetű-riasztó aeroszol használata, majd a készítményhez megadott használati utasítás szerint meghatározott időközönként történő ismétlése a megelőzés másik lehetősége.

 Információ a gyermekközösségben végzett, fejtetvességi szűrővizsgálatokról Gyermekközösségekben a védőnők rendszeres időközönként ellenőrzik a gyermekek haját, amennyiben fejtetvességet tapasztalnak, erről tájékoztatják a szülőket levélben. Ebben kérik, hogy a szülői nyilatkozatot a kezelés megtörténtéről szíveskedjenek visszajuttatni részükre az osztályfőnökön keresztül. A védőnők az eredményes kezelés érdekében bizonyos időközönként visszaellenőrzést végeznek az érintett osztályokban.

A HATÉKONY TETVESSÉG ELLENI KÜZDELEMBEN NAGYON FONTOS TÉNYEZŐ  A SZÜLŐK EGGYÜTMŰKÖDÉSE AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLATTAL!

Tudnivalók a D vitaminról

Minden, amit a D vitaminról tudni érdemes

Miért szükséges a D vitamin a szervezet számára?

A D vitamin részt vesz a csontépítésben, ezen kívül közvetetten fontos feladata van a legtöbb sejt működésében, osztódásában. Hiányában a következő betegségek kockázata nő meg: csonttörés, fertőzések, szív- és érrendszeri betegségek, felnőttkorban az ún. 2-es típusú cukorbetegség, egyes daganatos betegségek (pl. emlő-, vastagbélrák), meddőség, stb.

 

Hogyan jut a szervezetünk D vitaminhoz?

A D vitamin fő forrása a napsugárzás, hatására a bőrben keletkezik D vitamin. Hazánkban, márciustól októberig, 10h-15h között, 15 perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érő napsugárzás során már elegendő mennyiség keletkezik (megjegyzendő: ez a mennyiségű napozás nem fokozza a bőrrák kockázatát). Késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban a napsugárzás nem elegendő a szükséges mennyiségű D3-vitamin termeléséhez. A szoláriumok sugárzása nem alkalmas D vitamin termelésére. A táplálékokban nincs elegendő D vitamin, így önmagában a megfelelő táplálkozás nem elégséges vitaminforrás.

 

Mennyi D vitamint ajánlott szedni?

A megelőzésképp adott D vitamin javasolt mindenkinek az őszi-téli hónapokban, míg a rizikó csoportba tartozóknak egész éven át.

 

Megelőzésképp javasolt adag:

0 – 1 éves: 400 – 1000 NE D vitamin (napi 1 csepp Vigantol)

1 – 18 éves: 600 – 1000 NE D vitamin (napi 2 csepp Vigantol vagy 1000 NE-es D vitamin)

A rizikó csoportba tartozó betegeknél meg kell határozni a D vitamin szintjét. Ha az értéke a normál (legalább 75 nmol/L) alatt van, akkor az orvos által meghatározott nagyobb adagban először pótolni kell, majd a normál értéket egy másik, fenntartó adaggal szinten kell tartani.

 

Milyen D vitamin készítményt ajánlott szedni?

Létezik D vitamin tartalmú gyógyszer és táplálék kiegészítő is. Pontosan ellenőrzött összetétele a gyógyszereknek van, így mind megelőzésre mind pótlásra gyógyszer javasolt. Patikákban receptre kapható.

 

Kinek van szüksége nagyobb mennyiségű D vitaminra?

Az ún. rizikó csoportba tatozó embereknek, akiknél a következő betegségek illetve állapotok állnak fenn, ami fokozza a D vitamin szükségletet:

  • túlsúly
  • felszívódási zavarok, máj-epeúti betegségek
  • szív- és érrendszeri betegségek, vesebetegségek, daganatos betegségek (pl. vérképzőszervi, emlő, vastagbél)
  • autoimmun betegségek (pl. pajzsmirigygyulladás, 1. típusú cukorbetegség)
  • egyes hormonális betegségek, menopausa utáni életkor, csontritkulás
  • bizonyos gyógyszerek tartós szedése (pl. szteroid, epilepszia elleni szerek
  • terhesség
  • tartósan napfénymentes helyen tartózkodó életmód (pl irodai dolgozók)

 

Hogyan lehet megtudni, hogy elégséges-e valakinek a D vitaminszintje?

A D vitamin szintjét vérből lehet megmérni. Rutinszerűen nem szükséges, de a rizikó csoportba (l. fent) tartozó egyéneknél javasolt a D vitaminszint meghatározása. Az optimális vérszint: 75 - 250 nmol/L.

 

Lehet-e túladagolni a D vitamint?

Igen, hónapokon át adott napi 10.000 NE feletti adagban

Free Joomla templates by Ltheme