Versek a Jókai Napi akadályversenyről

(2019.03.14.)

Az aláhúzással megjelölt szavak alapján kellett a csoportoknak 15 perc alatt verset írniuk. Íme a legjobban sikerült költemények.

Forradalom

Tavasszal a magyar nem vidám,

Mindenki szabadságot kíván.

És miért háborúzik a magyar?

Hazájának szabadságot akar.

 

Most nagyon kevés a szeretet,

Csatában vesztünk sok életet.

Kokárdát tűzünk most szívünk fölé,

Semmit nem helyezünk szabadságunk elé.

Írta: a Patisson team (6. a)

 

Miért?

Ha mindenki fellázad,

eltűnhet most a bánat.

Most eljöhet a tavasz,

bár ellenségünk ravasz.

 

De felmerül a kérdés,

miért ér ennyi sértés.

Örök a hazaszeretet,

rabság már soha nem jöhet.

Írta: a 6. b 1. csapata

 

Szabad otthon

Bánatos a magyar nemzet,

Oly sok magyar szorong, szenved.

Nép forrong, dörögnek ágyúk –

 

Szabad haza: ez az álmuk.

Holtak jutalma örök dicsőség,

Virulunk, nagy az ünnepség.

Írta: Az csapat (6. c)

Bécsi kirándulás az 5.a, 6.a és a 6.c élményeI alapján

Korán reggel indultunk Bécsbe (6:20-kor). Mindenki nagyon álmos volt, így az utazás első része viszonylag csendesen telt.

Kb. 2 óra buszozás után megálltunk a Huma áruháznál. Ott szétszéledtünk. A lányok inkább a ruha/cipőboltokba mentek, míg a fiúk a Media Markt-ban töltötték az időt. 1 óra elteltével visszasétáltunk a buszhoz, és ott 5 percig garantáltan csak arról volt szó, hogy ki mit vett.

Mikor tovább mentünk, Imre bácsi (az idegenvezetőnk) elkezdett mesélni nekünk Bécsről. Elhangzott például a dobostorta keletkezésének a története, sőt a zacher tortáról is megtudtuk, hogy ki találta fel. Még szó esett a havasi gyopárról, a Muzsika hangjáról, elhangzott az Edelweiss című dal, de mesélt még a kőszáli kecskékről és a zergékről is. No meg esett egy – két szó Bécs nevezetességeiről. Amint megérkeztünk elsétáltunk a Szépművészeti Múzeumba. Ott szintén szétvállt a csapat. Aki még nem járt ebben a múzeumban, annak ajánlom, hogy nézze meg. Nem csak a képek voltak érdekesek (pl.: Egy nő, aki a kezében Keresztelő Szent János levágott fejét tartja, vagy egy tömegmészárlást ábrázoló pillanat…), de a menyezet is gyönyörűen ki volt díszítve, és bárhová nézett az ember, szebbnél szebb látvány tárult elé. 1 óra elteltével kimentünk és elindultunk az adventi vásárba.

Út közben Imre bácsi mesélt nekünk Bécs történelméről. Mesélt Sissyről, Ferenc Józsefről, egy szobrászról, aki megőrült, és az ottani Hősök teréről. A vásár előtt benéztünk a Szent István székesegyházba. Amondó vagyok, hogyha valaki Bécsben jár, és nem nézi meg, legalább kívülről ezt a templomot akkor az olyan mintha nem is járt volna Bécsben. A Stephansdom gyönyörű külseje és belseje megtekintése után tovább mentünk az adventi vásár színhelyére. Ott, mint addig is, több csapatra oszlottunk. A legtöbben kipróbáltak mindenféle italt (gyerekpuncsot, teát, forró csokit). Ezeket csizma vagy szív alakú bögrékben lehetett kapni. A vásár nagyon hangulatos volt, bár lehet, hogy jobb lett volna, ha sötét van és fel vannak kapcsolva az égők. A gyerekek belekóstóltak a téli fagyiba, különböző cukorkákba és még sok más nyalánkságba is. A vásár után már mindenki nagyon fáradt volt, de a nap még nem ért véget.

Hátra volt még a Természettudományi Múzeum. Mikor odaértünk ismét csapatokra váltunk szét. A Természettudományi Múzeum valószínűleg a természetismeret tanárok kedvenc helye, mivel ott egysejtűtől emlősökig és kisebb kristályoktól egészen a meteor darabokig mindent meg lehetett találni. Voltak érdekes filmek például a bolygónk keletkezéséről, meg egy ,,játék” amivel meg lehetett nézni, hogy több millió év múlva hová fognak elvándorolni a kontinensek. Ezeknek a megtekintésére másfél óránk volt. Másfél óra után otthagytuk a múzeumot és fáradtan, de vidáman és sok élménnyel gazdagon szálltunk fel a buszra, ami elindult velünk hazafelé. A buszon leginkább beszélgettünk, aludtunk vagy filmet néztünk. Kb. 8-kor megálltunk a Mac Donalds-ban vacsorázni. Vacsora után már megállás nélkül utaztunk hazáig.

Mikor megérkeztünk elköszöntünk a tanároktól meg Imre bácsitól és boldogan tértünk haza.

Köszönjük a tanároknak, hogy megszervezték és a szülőknek, hogy velünk jöttek! És Külön köszönjük Imre bácsinak, aki körbevezetett minket Bécsben.

TI ÍRTÁTOK,

AVAGY A SZÉP SZÓ VETÉLKEDŐ VERSÍRÁS FELADATÁNAK GYÖNGYSZEMEI

Megadott rímpárokra kellett tetszés szerinti rímképletű költeményt írni.

A verseket a költőpalánták eredeti kéziratának megfelelően közöljük, de egy helyen fenntartottuk magunknak a cenzúrázás jogát. (a zsűri tagjai)

Íme az eredmény:

Most sül a lángos,

messze már a város.

Lenézek a porba,

ott nő egy barna gomba.

 

Mellettem egy kopár fa,

tetején egy madárka.

A kis madárka rám legyint,

s az erdő mélyébe tekint.

 

Erdőben a vadaknak

a kisnyulak zokognak,

s majd ha megnőnek,

nekivágnak a mezőnek

 

 

Itt a finom lángos,

nincs messze a város.

Nem jut lángos a vadaknak,

ők meg ezért zokognak.

 

Itt egy kopár fa,

itt lakik a madárka.

Porból van a kis fészke,

gomba van a szélibe’.

 

Kitekint a madárka,

legyint, azt bemegy mára.

Szép inge van e nőnek,

jó illata a mezőnek.

 

Érdekfeszítő tájlíra

(Szerző: „Számtalan ittas ember” csapat)

Leestem a porba, ott volt három gomba.

-A mezőn virágok nőnek!-mondtam a mezőnek.

Elmondtam ezt a vadaknak, ettől folyton zokognak.

Ott áll egy kopár fa, rászállt egy madárka.

Legyintek s tekintek, de látom, hogy lángos lett a város.

 

 

A nagyi által rántott gomba

véletlenül lehullt a porba.

A nagyi egy jó nagyot legyint,

és a többi gombára tekint.

 

Nagyi vendégei zokognak,

mert gomba jutott a vadaknak.

Végül felszolgálták a lángost,

illata bejárta az egész várost.

 

A város fölé hajlott egy kopár fa,

amire rászállott egy szerény madárka.

A madár énekelt a mezőnek,

nem pedig az ott álló nőnek.

 

Az erdőben

(Szerző: „Száz ivó elefánt” csapat

Él az erdőben, porban az esőtől ázott gomba

Áll ott sok kopár fa, egyiken ül egy madárka.

Fázik teste vadaknak, keservesen zokognak.

Elértük a várost, ettünk egy kis lángost.

Öntöttünk friss vizet a mezőnek, gyűjtöttünk virágot nőnek.

 

A rímek kavalkádja

(Szerző: „Száz ingerlékeny elefánt” csapat)

 

A lángos város mellett

vadak zokognak.

Legyint és tekint mindenik.

Porban áll a sok gomba,

kik a mezőnek nőnek.

Kidőlt a kopár fa, mert rászállt a madárka.

 

Ízelítő a Szép szó vetélkedő versírási feladataiból

1. A sorok kezdőbetűjének a „SZÜNET” szót kellett kiadni.

Sok volt nekem az iskola,

zöng fülemben a szünet hangja.

Ülök az osztálytermi padban,

nagyon várom, hogy megszólaljon a csengő hangja.

Ezt várom már mióta,

talán nem is lesz szünet soha! (Bölcs békák csapata)

 

Soká lesz még nyári szünet,

Zoli majd meggyújtja a tüzet.

Üveges szemmel nézi a lángot,

neten rendel három fánkot.

Ezzel vége is a versnek,

találj, ha tudsz, jobbat s szebbet! (Rotoros rohamkukacok csapata)

 

Susogó erdő, medve és hangya,

zengő, mint lágy fuvola hangja.

Ünnep lesz ott, állatos lakoma,

nekem sokat meséltek róla.

Engem is sokszor meghívtak oda,

te is jöhetsz velem, róka koma! (Cseles csapat)

 

Száguldok lefelé a sötét mélybe,

zavaros minden a fáradt elmémben.

Üresség eltűnik, helyét boldogság veszi át,

nincs kiút, az álmokban nincsen gát.

Elmerülni a végtelenségben,

talán már sose leszek ébren. (Iszonyú IQ csapata)

 

2. Variációk Arany Családi körének két sorára

Arany János így írta:

„De vajon ki zörget? Nézz ki, fiam Sára:

Valami szegény kér helyet éjtszakára…”

 

Miért mindig csak Sára fáradjon? Költsd át a részlet második sorát úgy, hogy rímeljen az első sor végén található keresztnévre!

De vajon ki zörget? Nézz ki, fiam Jenő:

                Úgy hallom, kopogtat a Benő.

                Senki, csak esik kint az eső.

                Nem zörget itt senki, csak az öreg Benő.

                Senki, csak hajlong egy kis fenyő.

                Csak a szomszéd srác volt, aki nagyon menő.

 

De vajon ki zörget? Nézz ki, fiam Judit:

                Azt látom, a bohóc hozott lufit.

                Egy öreg néni akar eladni egy bugyit.

                Senki, csak Oli, azt hiszi, itt a buli.

                Csak a szél csapkodja a budit.

                Senki, csak itt láttam szaladni a pulit.

                Anya érkezett, hozott Túró Rudit.

 

De vajon ki zörget? Nézz ki, fiam Kálmán:

                Úgy látom, majom van a pálmán.

                Senki, csak Tas gondolkodik álmán.

                Máris kinyitom, csak az ajtó van zárván.

                Csak nem egy kósza ábránd?

                Most indulok, drágám, mert a csajom vár rám.

                Nem nézek ki, apám, most jött meg a sátán.

                Csak egy öreg bácsi, kosz volt a szakállán.

 

De vajon ki zörget? Nézz ki, fiam Nóra:

                Senki, csak tiktakol az óra.

                Lépj rá most a hóra!

                Holnap reggel leviszlek a tóra.

                Senki, de ha mégis, felhúzom karóba!

                Senki, csak egy ember felpattant a lóra.

 

De vajon ki zörget? Nézz ki, fiam Ottó:

                Most hozták a nagy hírt- megnyertük a lottót!

                Senki nem zörget, mert ez itt Rodostó.

                Csak a szomszéd fiú énekel egy mottót.

                Senki, csak a fán károg egy holló.

Szeptemberben rendhagyó magyarórán vehettek részt iskolánk nyolcadikos diákjai: fölkerestük névadónk, Jókai Mór balatonfüredi villáját, megnéztük az ott látható kiállítást, ismerkedtünk a várossal. A kiállításon látottakból a három-négy fős csapatok 10-10 kérdést írtak, ezekből készült az alábbi összesített kérdőív. A megfejtéseket október 21-ig lehet leadni a magyartanároknak.

Jókai balatonfüredi villájában

A csapatok által írt kérdéssor

1. Mikor épült és mennyi ideig volt Jókai tulajdonában a nyaraló?
2. Miért adta el Jókai a villát?
3. Miből készült Laborfalvy Róza varródoboza?
4. Hány közös gyermeke volt Jókainak és Laborfalvy Rózának?
5. Házasságkötésükkor hány éves volt Laborfalvy Róza lánya?
6. Hány forint volt az ebédlőben olvasható Nagy Tükör negyedéves előfizetési díja?
7. Milyen korabeli közlekedési eszközök jelennek meg a gyerekszobabeli játéktérképen?
8. Honnan származik Jókainak a dolgozószobában kiállított tőre?
9. A villa melyik helyiségében látható Jókai családfája?
10. Milyen lakodalmat ünnepeltek Jókaiék a füredi villában?
11. Jókai kezének milyen anyagból készült másolatát tartotta az íróasztalán?
12. Mit ábrázol Jókai tolltörlője?
13. Milyen márkájú Jókai csillagásztávcsöve és légnyomásmérője?
14. Hol tarható mikroszkópja volt az írónak?
15. Milyen színű és formájú a szalonban található cserépkályha?
16. Melyik országban készültek Róza asszony gyertyatartói?
17. Az ezeregy éjszaka meséinek milyen nyelvű – könyvtárában megtalálható - kiadását olvashatta Jókai?
18. Hány kötetes Az arany ember első kiadása?
19. Mennyi idő alatt írta meg Az arany embert?
20. Milyen sütemény van az étkezőasztalon?
21. Mennyit mutat a megállt óra az ebédlőben?
22. Milyen anyagból készült a hálószobai mosdókészlet?
23. Mi annak a színházi előadásnak a címe, melynek plakátja – a színésznő egy sikeres fellépésére emlékeztetve – bekeretezve lóg a hálószoba falán?
24. Milyen rokonságban állt Jókai Huray Istvánnal, és hogy függ össze ez a kapcsolat a villa létével?
25. Ki festette 1854-ben Jókairól a villában látható portrét?
26. Milyen tárgy található a konyha és az étkező közti átjáróban?
27. Milyen anyagból készültek a konyhában látható főzőedények?
28. Milyen természettudományos témájú regényeket írt Jókai a kiállításon olvasható ismertető szerint?
29. Hol található Jókai kávéscsészéje?
30. Mivel töltötte idejét Balatonfüreden Jókai?

1.