A Jókai emlékházi kirándulásra írt verspályázat 1. helyezett verse

A Jókai villa három cseléde

A folyosó utolsó szobája

három  cseléd kis világa
Ők mesélik ezt most nektek,
Tudásuk már a tietek:

Én vagyok ki öltözteti,

s közben könnyeit törölgeti,
nap mint nap sírva fakad,

miközben Jókai mással kavar.
Selyem,bársony,fehér fodor,

melyben az oltárhoz vonult
s mely most tűzben lobog.

"Szerelmünk  jelképe elégett a tűzben,
s szerelmed felém is elapadni vélem."


Fő az étel,sül a hús,

hová tűnt a kegyes úr?!
Róza már alig eszik,

annál inkább dolgozik,
de mindhiába, hisz ura

nem jön haza vacsorára.


Arany haját fésülgetve,

Ottíliát sértegetve,
Laborfalvi Róza hallgat,

szeméből könnyek patakzottak.
-Anya, hol van a papa? - kérdezte a kicsi Róza.
Jókai a kertben ül, könyve fölött könyököl,

De csak Rózájára gondol ő...
Keze mozdul,írni kezd

Az ő igaz szerelmének.


Három cseléd elbocsájtva,

hisz a balatonfüredi villa zárva,
Laborfalvi végleg elment,

Mór is visszament már Pestre
S többet ide nem jött vissza,

Balatontól elbúcsúzva

minden emlék idehúzta...

Orbán Róza, Taraczky Mila, Tímár-Paulin Laura